2013. március 15., péntek

Tisztelt Elnök úr, kedves Jánosom!












Tisztelt Elnök úr, kedves Jánosom!






Rettenetesen aggaszt, hogy kialvatlan vagy,  mondod is,  az elmúlt napokban hosszú órákat töltöttél azzal, hogy Alaptörvényünk negyedik módosításának elfogadása kapcsán tanulmányozzad a sajtóban megjelent véleményeket, érveket.



János, tisztázzuk, semmiképpen nem akarnék idegen tollakkal ékeskedni, tehát kerüljük a többes számot. Nekem nincs alaptörvényem, nektek van, szeressétek, gyönyörködjetek benne, én puritán életet élek, kerülöm a túlhajtott élvezeteket.



De nem te vagy az első,aki megosztja az utóbbi napok kialvatlanságának okát a köznéppel.
Maga Rákosi Mátyás is így tett, amikor szintén tudatta a közzel, hogy „nem kevés álmatlan éjszakát okozott neki Rajk leleplezése”, de megérte, és máris volt egy egész igazságszolgáltatási infrastruktúra, aki a szeretett vezér ki nem mondott vágyát meghallva, annak rendje és módja szerint akasztófára jutatta ifjabb Rajk Laci apját.



Jánosom, nem irigyellek, komolyan nem szeretnék a helyedben lenni.



Az ember egy olyan pocsék állást vállal, ahol az a dolga, hogy amit odanyomnak az orra alá, azt alá kell írnia tetszik-nem tetszik? Ez iszonyat János, tudom hogy válság van, de ennél jobb állás nem akadt jogi diplomával? Ennél még az is jobb volt, amikor talk showk-kal hakniztál Zala megyében, mondjuk azt nem értem, hogy honnan jött az ötlet, ki tévesztett meg azzal, hogy színes figura lennél, ezzel még az ellenségeid sem vádolhatnak, bár ha úgy vesszük, a szürke szín is szín, csak nem adnak érte zsetont a búcsúban.



János, azt mondod bele a kamerába, hogy függetlenül attól, hogy tetszik-nem tetszik.
 Egyébként: tetszik?
 Csak úgy kérdezem, mert érdekel, mégiscsak te vagy az Elnők, szeretnék igazodni a hivatásos okosokhoz, mert én akkor honnan tudjam meg, hogy nekem tetszik- e vagy nem tetszik. Jó, segit a dolog elviselésében, hogy titeket aztán rohadtul nem érdekel, hogy nekem tetszik-e. Mondhatjuk úgy is, hogy nekem azt osztottátok, hogy eszi-nem eszi, nem kap mást.



János:



Sokáig olvasgattad az érveket, mégis itt a magyar emberek -ahogy ti mondjátok találóan-,  nagy tétben lefogadták a BWIN-on, hogy mi lesz a döntésed, sokat nem kerestek a bulin. Talán én voltam azon kevesek egyike, aki még komolyan elmélázott azon, hogy azért az Áder mégiscsak egy karakteresebb figura, hátha mer szembemenni a Nemzeti Együttműködésnek nevezett ambivalenciával. Tényleg ennél jobb szót nem találtatok? Héjjas Iván sem mondta Orgoványnál, hogy flódni fogtok, hanem hogy lógni…



János, szép beszédet mondtál a Hiradóban,  megdicsérlek. Emelkedett volt, megkönnyeztem, csak a happyend maradt el, olyan ez mint amikor egy csodás estét ígérő évődés után a nő kimegy a fürdőbe, majd visszafelé már a viceházmester jön a lakbérért… kicsit hervasztó.

Ilyenkor mindenki a TV-t nézi, amikor pápát választanak, pont jó a Vatikán farvízeint benyomulni a közérdeklődésbe, és bejelenteni, hogy nagy vívódás után meghoztad a döntést: továbbra is a mélynövésű hidegverés az úr a házban. Tényleg Jani, nem kéne szólni neki, hogy nem úr, hanem szolga? Fizetett alkalmazottunk, nem Döbrögi a kastélyból!



Jani, tudom,  sokat vívódtál,  be van írva az is a munkaköri leírásodba, hogy alá kell írni, de ha jobban elolvasod azt a papírt, az is bele van írva, hogy ugyanakkor őrködnöd kell más értékek felett is, tehát innentől kezdve máris bejönnek az értelmezési lehetőségek, ebben pedig találékonyabbak vagytok a rabbinál is, pedig ott aztán szinte mindenre van kétféle válasz.


így működik a fogyasztói világ, lehet választani igen meg nem között, nem csak igen meg igen között.
János: ha ekkora szarban van az ember, hogy piszkosul nem akar valamit, akkor bizony nem csinálja.
Ott volt például Freud doktor, aki azért volt akkora koponya mint Te, és igen csekély mozgástere volt, amikor nagy nehezen kiengedte a Gestapo nemzetközi nyomásra, de még előtte vele is alá akartak íratni egy papírt, miszerint igen jól bántak vele…Nos Sigmund seperc alatt feltalálta magát és indítványozta, hogy az aláírás mellé még egy megjegyzést tehessen. -Mi lenne az? Kérdezte tőle a Gestapos parancsnok.-Csak annyi, mondta Sigmund, hogy "mindenkinek csak ajánlani tudom a Gestapot"…
János, mi is mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt a NER-t, nem tudom mennyi idő alatt fog beépülni a történelmi emlékezetbe, de hogy egyhamar nem felejtjük el, arra mérget vehetsz.


.
Végezetül Jánosom:


Lenne itt még két opció:

Mi lenne, hogy ha annyira szar érzés olyasmit szignálni, amitől az ember gyomra kifordul, akkor odacsapja a tollat, és azt mondja a fönök pofájába, hogy kész ennyi volt, csinálja az akinek 7 anyja volt, nővesszen körmöt a farkatokra a jehova, én lemondok oszt annyi, megyek vissza Pápára talkshowzni.

Vagy egyszerűen főbelövi magát?
 Na ezt nem kívánom, ehhez komoly lelkitusa kell, az meg nem széria tartozék a Sándor palota környékén, nem tegnap óta.

János, jól van ez így.
 Csak a gyerekeidre nem gondoltál, ők fognak miattad szívni pedig senki nem tehet a szülei dolgairól. Csinálhattál volna nekik egy szebb képet magadról…. De erről már lecsúsztál, mint mi Amerikáról itt a népszerű Kárpát Medencében.