2009. február 18., szerda

Elvi kérdés: élet az élet után

.



.




Kérdés:

Elképzelhető, hogy az un. "halál" beálltakor az egyén identitása és tudata egy "energia-testbe" költözik át, ami a világűrben akár fénysebességgel is képes közlekedni?

Válasz 1:

Na, menj te a fenébe...

Válasz 2:


Feltétlenül így lehet. Az egyén identitásának erőssége, szellemének eredetisége egyértelműen meghatározza a halál pillanatában beálló cserearányváltozás mibenlétét.

A Te példád kizárólag fényes elmékre igaz, logikusan ők képesek átkonvertálódni fénysebességre és a világűrben száguldozni.

Átlagos elmék, laposabb személyiséggel már jóval alacsonyabban szállnak, ha ugyanez jellemtelenséggel is párosul, akkor már olyan laposan, hogy közöttünk vannak, és azt sem vesszük lészre, hogy ők tulajdonképpen halottak.

Ehhez viszonyítva ténylegesen felmerül a kérdés, hogy mi, akiket találóan társadalomnak vagy széles néprétegnek aposztrofál a szakirodalom, igazából élők vagyunk-e, vagy csak jellemtelen halottak?


2 megjegyzés:

Csehovné írta...

A személyiségünknek és jellemünknek abban van szerepe, hogy ugyanaz az ember kerül ki a testből, mint aki korábban birtokolta. Ugyanazokkal a gondolatokkal, ugyanazokkal az érzésekkel, ugyanazzal az identitással rendelkezik. Gyakorlatilag semmi nem változik, "csupán" testen kívül létezik tovább.
Van aki ezt elhiszi, van aki elveti. Az én hitem ismert.

bat írta...

Sajnos az a baj, hogy az ember csak megpróbál emberként élni, de többnyire jellemtelen zombi-életet él, meghasonul elveivel, s már maga sem tudja eldönteni, hogy él-e, vagy halott.
S mindeközben még paradicsomszemű bányaló -by N.R.P.- is.