Csanádba becsap a ménkű...

Szélsőséges honfitársunk a minap értesült az örömhírről: nem kell tovább szégyenkeznie, hogy valamiféle beltenyészet áldozata lenne, a Kárpát medence olvasztótégelyében (melting pot a jobb világban) neki is jutott mindenféle felmenőből, attól lett ilyen remek szép szál legény, ahogy a magyar lányok is a legszebbek a világon.




Talán ebben egyetérthetünk.



Nem ő az egyetlen aki hasonló módon tudta meg még időben, hogy zsidó származású is. Én magam is hasonló helyzetben értesültem annó a hírről amikor a suliban elkezdődött a zsidózás, és magam sem akartam lemaradni, mert olyan jó dolog egyformának lenni a többiekkel, legalábbis egy bizonyos fejlődési életszakaszban.



A szüleim szóltak, amikor elkezdtem zsidózni, hogy az a kisebbik baj, hogy hülyeségeket beszélek, de az már kínos is hogy hülyét csinálok magamból.



Ezen elgondolkoztam, és ez a gondolkozási folyamat azóta is tart.



Csanád barátunk, is most kezd el kissé cizelláltabban gondolkodni, érdekeseket mond, állítja, hogy nem fogja megtagadni a nagymamáját senki kedvéért, bár a zsidóságról már korábban kifejtette a véleményét, és az mit sem változott. Érdemes tovább gondolkodni Csanád, szembenézni férfiasan a dolgokkal, a nagymama is figyel rád. Bizonyám.



Éppen a mai napon 1941-ben Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak. Bár erre még Hitlerék se kérték, de Horthy, a nagyon rossz stratéga, stréberkedésel próbálta bebiztosítani Trianon törlését, Erdély és a többi elcsatolt terület visszavételét. Ez talán abban a pillanatban nem is volt irreális, egy paraszthajszál választotta el Hitlert, hogy valóban megnyerhesse a háborút, legalábbis akkor még jó eséllyel lehetett volna erre fogadni a Bwin-nál. Még minden előtt voltunk, de azután jött Sztálingrád, kisodródtunk a Don kanyarnál és a harci helyzet alaposan megváltozott. A többit tudjuk.



Kedves Csanád, most is megváltozott a harci helyzet itt Európában és a világban is, érdemes erre odafigyelni, mielőtt még végleg bezárkózol a tulipános gondolatokba, bármikor becsaphat egy újabb ménkü. Mert nem lehet csak a lózungokból megélni egy életen át. Illetve szar dolog egy egyre lecsúszó országban zárványként sikeres politkusnak képzelni magunkat, miközben akiken elvileg jobbítani szándékozunk sorra gatyásodnak lefelé, romlik a foguk, és csináltatásra nekik nincs pénzük. Ilyen körülmények között a villogó fehér fogsor, ami mosoly esetén úgyszolván elkerülhetetlen egy politikusnál, csúnya kontrasztot mutat a beszélgető partnerével.



De ha egy rendes szélsőséges politikus nem is mosolyog, mint egy randa szocialista vagy liberális, de ha vicsorít is örökös felindulásában, nos akkor is ugyanez a helyzet.



A világ ugyanis nagyon dinamikus változásban van, istenem, ilyen makacs dolog ez a történelem, akkor is megy, ha nem figyelünk rá.



Érdemes figyelni a többiekre Csanád.



Melyek a sikeres országok évszázadok óta barátom? Mert könnyű dolog a hibákra máshol felelőst találni, és rámutatni valakikre, hogy hú de randák. Ettől ugyanis mi magunk nem leszünk szépek Csanád, és ez igaz mindenkire.



Kooperáció Csanád, figyelj erre a szóra, talán nem is hallottál róla. Kooperáció, nem azok a társadalmak tudtak fennmaradni valaha is a történelem viharaiban, akik a legtöbb zseniális egyénnel rendelkeztek lokálisan, hanem azok, akik az összes tagjukat tekintve legjobban tudtak kooperálni egymással, és ez ma is így van.



Ha úgy vesszük Csanád, ez a korábban tehetségesnek tekintett ország, mely legnagyobb bánatodra még egyelőre azonos választójogokat ad minden polgárának, akár valóban sikeres lehetne, ha a tagjai történelmi okokból nem mindig olyan politikai elitet emelnének a fejük fölé, mint amilyen Te is vagy Csanád. Mert igen, a szó, hogy elit, bár stílusában és tartalmában egyáltalán nem illik a politikai osztályra régóta már errefelé, de formailag mégis jár a megszólítás Nektek.



Nem tudom meddig lesz még ez így, mert a türelem bizony fogytán de nagyon.



Az ezredik pofonnál, melyből most te is kaptál egy méreteset, és mind a kevesebb mint 10 millióan folyamatosan kapunk, nem ártana egyszer már tényleg tanulni valamit és változtatni a mentalitáson.



Melózni, kooperálni, a felhevült indulatokat nem szítani, hanem hűteni, megosztás helyett együtt megpróbálni ezt a szekeret egy irányba tolni, mint ahogy a Török meg Szovjet elnyomás alatt is sikerült, csak ebben a kurva nagy önállóságban nem akaródzik, ezt kéne megpróbálni.



Nem mondom, hogy holnaptól zongorázni tanulj, sakkozni meg barkochbázni, de progresszíven gondolkodni, mint ahogy a nyugat európai jobboldali kollegáid is teszik, megfontolandó.



Mert különben nem gubanc lesz, hanem már van is. És nem csak a keresztleveleknél.











.

A miniszterelnökség válaszlevele Elie Wieselnek:

 

Kedves Elie!


Írod, hogy visszaküldöd a nagykeresztet, ennek örülök, mert nagy szükségünk van minden smukkra mostanában, tudod a Matolcsy Gyurinak nem sikerült beállítani a gyógyszerét, és ez kicsit sokba van milliárdokban mérve.

Mondjuk tényleg rendes dolog tőled, hogy csak úgy visszaadod, a múltkor a Pataki Attila zálogházába csaptuk be a Koronát a Jogarral, de ő csak 15 % kamat ráfizetése esetén hajlandó visszaadni.

Nézd Elie, írsz i tt marhaságokat össze-vissza, de tudom, hogy te egy notórius visszaadó vagy, nevezhetnénk revansistának is, de ezt a jelzőt egyelőre megtartjuk magunknak, tudod elvárják a szavazóink akiket évek óta hergelünk, hogy revansot vegyenek. Már nem tudom miért is, de mi már csak ilyen rebellisek vagyunk mi magyarok.

A múltkor az Iliescunak küldted vissza a legmagasabb román kitüntetésedet, mert ő Corneliu Vadim Tudort, a többek között antiszemita kijelentéseirõl és a holokauszt tagadásáról elhíresült szélsõjobboldali politikust is kitüntette ezzel.

Te tudod mit csinálsz Elie, komolyan nem értelek, nálunk ez úgy van, hogy ami jár az jár, ha adják zsebre kell vágni, jól jön az még bármire.

Remélem Elie, hogy a példádat követik a többiek is, most nézem kiket tüntettek ki a hazaáruló túlmozgásos Gyurcsányék 2004-ben:

Ezt nem hiszem el Elie, szép kis banda mondhatom, jó is hogy felhívtad a figyelmemet:

Bugár Béla szlovákiai MKP: na ő is beintett nekünk, amikor a Duray Miklósba nyomtunk milliárdokat.


Frunda György és Markó Béla RMDSZ: azok is hazaárulók, hiába Nyomtuk a Tőkés Lacit rohadt sokba volt, meg a válása is, ezt is bebuktuk.


Kasza József Vajdasági MDSZ. Ez is valami demokrata, tahát még a körmére kell néznünk, csak hát a szerbekkel nem szeretnénk ujjat húzni, mert azok még a Vizoviczkinél is veszélyesebb alakok.


Fejtő Ferenc és Glatz Ferenc, ezek is szocik, meg Ferencek is, ez már egy kicsit sok így együtt, ismerem a fajtájukat, magam is az MSZMP-ben dolgoztam mielőtt a hitvallásomat otthagytam a ruhatárban a Köztársaság téren, és épp időben , mert azokban már nem volt rezon.


Soros György is akkor kapott, amikor te, de ő még nem küldte vissza.


Most ez vagy le se szar minket, vagy nem vette észre , hogy kapott valamit az óhazából, van ez így, aki Horthy alatt élt errefelé, néha már ki se nyitja a borítékot ami felőlünk jön, hátha valami munkaszolgálatos behívó, vagy ami még rosszabb: Orbán Viktor együttműködésre felszólító kérdőíve, melyet a házmesterrel kell láttamoztatni.


Elie, nem értelek: mi a bajod ezzel a Nyírő Jóskával? Teljesen veszélytelen figura, tudod mennyi ideig kerestünk egy ilyen tök ismeretlen nyilast, mire megtaláltuk a megfelelőt?


Na ő például pont a Horthy ellen agitált, akit Isten tudja miért nem kedveltek ti zsidók, pedig ahogy a korabeli vicc mondja, még mindig jobb, ha a csendőrök dörömbölnek az ajtón , mintha a zsidótanács…


Hogy Szálasi mellett az miért baj? Nézd Elie, mi azért szeretjük mi Szálasit, mert ha minden szart az ő nyakába öntünk, akkor Horthyt és ezzel az egész magyarságot kimossuk a kakiból, amit magukra kentek azokban a nehéz időkben, amikor pont ugyanúgy egyedül álltunk a világgal szemben mint most.


A Horthy Micu az egész vidéki zsidóságot kipaterolta a lébensraumból, a takarásban, hátha nem veszik észre, de Pestnél megállt, mert egyrészt itt azért volt pénz egyeseknél, akikkel lehetett üzletelni tisztességes módon, lássuk be:


Nekünk a pénzük kellett, meg az értékeik Art Decóval berendezett Bauhaus villától fogaranyig, nekik meg az életük, így tehát a két igény találkozott, így néhányan lepattanhattak Zürich felé családostul, a többiek meg a váltó másik irányába Lengyelország felé, de hát ki-ki maga dönt a sorsáról ahogy mondani szokás.


Eliekém, nézd meg mi kinek adtunk, 2011-ben: itt van például V. George Tupou tongai király, remélem ellene nincs kifogásod! Bejártuk a fél világot egy olyan pasasért, aki se nem zsidó, se nem liberális, se nem tisztességes, és nem hozható összefüggésbe a kereszténységgel, mivel hogy ez a kurva nagykereszt - már a neve is mutatja-, mégiscsak egy kereszt… és mindenkinek megvan a maga keresztje, kivéve téged Elie, akinek már nincs.


Nos kikérdeztünk mindenkit GPS koordináta szerint és kizárásos alapon ez Tongai fickó, ez a Tupou maradt fenn a rostán, de ő nagyon meg van elégedve vele, nem úgy mint te Elie, hálátlan, javíthatatlan álmodozó, te betyár!


Neked se lesz itt olyan snájdig faszobrod mint Horthy Micunak puhafából kiflexelve és padlólakkal bekenve, hogy csillogjon mint a Salamon töke Eliekém.


P.S.


Nehogy beszopd Elie, hogy mi fasiszták vagyunk, dehogy: mi egyformán támogatunk mindenkit, aki segítségünkre van abban, hogy korábbi ruppótlan korszakunkat végleg elfeledve egyszer és mindenkorra rohadt gazdagok legyünk. És hidd el Elie, a mi unokáink már a stílust is tudni fogják, hogy kell viselkedni, öltözködni, beszélni, mi még pionírok vagyunk, és még nem volt módunk elsajátítani a késsel-villával való étkezést, és ezt vedd minden értelemben. Bár ha az Áder Jani angolját nézzük, van remény, ő már present continuous tense-nél tart, míg mi a leragadtunk a simple past-nál.


Na csá Eliekém, rohannom kell könyvet égetni.





.

Záróra

Jözsi bácsi ne ajvékoljon, érti maga ezt. Túl sokat olvasott maga, míg mások becsületesen dolgoztak, capisci?

 Meg miközben életében nem dolgozott rendes munkát, az ilyenek, mint maga,  elveszik a rendes emberek elől a melót értve vagyok?
  Meg nem adnak nekik munkát. Ha meg adnak, akkor belőlük élnek nagy francok maguk, látom én ezt már régóta.

  A magukfajták Józsikám, miközben a kormány hátát egymásnak feszítve harcol a függetlenségünkért, áskálódik, hisztizik, kifogásokat keres, kényeskedik, ezek nem azok az idők Józsikám, ahol a fát vágják ott hullik a forgács tudja hogy van ez mifelénk…na.

  Hogy vagyunk Józsikám, csak lassacskán így van ez, nincs ez másképpen szomszéd.
Csak szerényen Józskám, nem  riszálkodni,, ez itt a fő lényeg, és akkor majd jóban lehettünk volna.

 Ennek már vége.

 Maga nem dolgozik, a könyvet tanulmányozgatja  egy életen át és mételyezi  a fiatal lelkeket itt a nagy vendégeskedésben, visszaél a vendégjoggal, vaksin, hernyóként araszolgatván a járda közepén kacsázik a görbe lábaival 90 évesen még élni merészel, túl sok ez már a jóból Józsikám, miért nem oson a járdaszélen, beleolvadva a kirakat üvegébe?

Tetszett volna rendes háborús bűnösként élni, és úgy megöregedni, mint Népirtó Sándor bácsi, akkor lenne bocsánat. Vagy tetszett volna nem S. József-nek  lenni, hanem mondjuk Nyírő Józsefnek lenni, akkor is lenne tisztelet Ön iránt.

 Így - már meg ne haragudjon József bácsi-, így mégis hogy gondolja, milyen alapon?

Maga még azt tanulta, hogy öreg emberbe nem kötünk bele, földön fekvőbe nem rúgunk, egyet nem támadunk százan, kapualjba nem rángatunk meg ilyeneket?

    Ki se menjen az utcára Józsi bácsi, jobb a békesség, tudja maga sérti az emberek érzékenységét, maga egy két lábon járó fekete ruhás be nem terjesztett vádirat tudja?

 Zavaró.

  Csoda, ha elszakad a cérna az agyondolgozott, lelkes, sportcsarnokban szocializálódott megvilágosult fiatalnál? Ezt maga sem gondolhatja komolyan, legyen már belátó!

  Ez nem a maga hazája, minek van még itt? Menjen oda, ahova a hasonszőrűek mennek, nem leszünk palesztinok a saját hazánkban tudja?
  De ne gondolja ám, hogy ott jogosan van, minek ment oda? Hívta valaki? Nem. Csak küldte. Hát menjen vissza oda ahonnan jött Józsikám, na látja ilyenek maguk bolyongók, csak a baj van  magukkal, nem tisztelik a gazdanépet, lófrálnak a nyílt utcán fényes nappal, hát nem félnek, hogy elfogy az emberek  türelme? Csodálkozik, ha valaki az arcába mondja, hogy utálom a magafajtát mind egy szálig? Menjen és vigye az egész pereputtyát amíg lehet, ne tegye próbára a türelmünket, menjen takarodjon az egész bagázs Aba Sámueltől Odettig, pucolás razuméjtye?

    Amúgy békés ember vagyok Józsikám, amíg fel nem bosszantanak, fát lehet vágni a hátamon, de ha túlfeszítik a cérnát, akkor elszakad, mint Erdély a hátországtól, tudja hogy van ez.

   Mert egyébként gondolhatja, hogy úgy egyébként telve vagyok szeretettel, ahogy az írás is mondja, csordultig, De maga az utolsó csepp volt a pohárban lássa már be, ott a Károly körút hajlatában, ahol enyhe kanyart vesz a villamos.

Jóhírt várt?

Szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot?

 Várta a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat?