Kulcsár Attila az új gazdasági miniszter-jelölt!

Közmegelégedésre Kulcsár Attila váltja Matolcsy Györgyöt a gazdasági miniszteri poszton- jelentette be Giro Szász András, kormányszóvivö.

Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvívője, visszatért rekreációs szabadságáról, és közölte, a kormány a helyén van. Hogy hol lenne legjobb ez a hely, arról megoszlanak a vélemények.

A hírre azonnal megerősödött a forint, az Euro pedig 300 forint alá is beköszönt a kora-esti tőzsdei hírek szerint.

Az IMF Hilton szállóban utolért képviselője is most értesült a hírről, melyet megelégedéssel nyugtázott. Kuijelentette, hogy végre egy épkézláb alak, akivel szót lehet érteni, Matolcsynak pedig gyors gyógyulást kívánt.

Gíró-Szász örömét fejezte ki, hogy immár másfél évvel a második Orbán-kormány hivatalba lépése után ez az első eset, hogy az intézkedéssel sikerült nemzeti egységbe fogni mind a parlamenti pártokat, mind a lakosságot.

A körülményekhez tartozik, hogy nyolc év után jogerősen megszüntetett Kulcsár Attila ellen minden kényszerintézkedést a Fővárosi Bíróság (FB) a megismételt elsőfokú büntetőper tavaszi tárgyalásán. Ugyanakkor Matolcsy György még meg sem kezdte büntetése letöltését ugyanazokban a vádpontokban, amivel Kulcsárnak kellett szembenéznie közel egy évtizedig.

Ismeretes, hogy A Kulcsár elleni vádirat lényege szerint Kulcsár Attila a K&H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.

Ezzel a cselekménnyel, ha egyáltalán elkövette volna Kulcsár, tisztakezű gobellinszövő asszonynak minősíthető a dolgok mai állása szerint.

Matolcsy György ugyanis nem milliárdos károkat okozott, hanem sok százmilliárdosat, amit viszont takarékos módon is bizonyítani lehet, nem szükséges hozzá 8 évnyi költséges nyomozó munka és szakértői vélemények bekérése, elég az államháztartási adatokat lekérni.

Kulcsár sikkasztásának vádja is megdölt:

A sikkasztás vonatkozásában Kulcsár a tárgyalásokon vitatta, hogy lett volna rendelkezési, utasítási vagy aláírási joga a K&H brókercégénél, így viszont sajátjaként sem rendelkezhetett a pénzzel, a csalás megállapításához pedig a többi között azt kellene bizonyítani, hogy Kulcsár tévedésbe ejtette a sértetteket. A vádpontok között szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.

Matolcsy ellenben 3000 milliárd magánnyugdíjpénztári összeget sikkasztott el, azaz sajátjaként kezelt, melynek a nyakára is hágott közel egy év alatt. Mindehhez aláírási és rendelkezési joga is volt, tehát a sikkasztás körülményei fennálnak. A csalás gyanuját erősíti Matolcsy esetében, hogy a nyugdíjpénztári pénzeket nem csak erőszakkal és zsarolással csavarta ki a megfélemlített befizetők kezéből, hanem futtában még azzal is hitegette őket, hogy " nyugi, 14 hónap múlva visszakapjátok!"

Ehhez jön még az Eu hitelből megvásárolt és eltőzsdézett MOL részvények ügye, amin szintén százmilliárdokat bukott az ország, mentségére szóljon Matolcsynak, hogy mindehhez neki nem volt szüksége annyi időre, mint Kulcsárnak.

Jó hír, hogy Kulcsár Attilánál nem áll fenn a szökés és elrejtőzés veszélye.

Rossz hír viszont, hogy ugyanez igaz Matolcsyra is.

Pedig ha Matolcsy elszökött vagy elrejtőzőtt volna még hivatalba lépése előtt, akkor Magyarország leminősítése szóba sem kerülhetett volna.

Szintén délutáni hír, hogy Orbán Viktor és felesége Lévai Anikó baráti vacsorára hívta Gyurcsány Ferencet és feleségét Dobrev Klárát. A vacsora 40 perces késéssel kezdődött, a becsinált leves szinte teljesen elhült, mivel sem Orbán sem Gyurcsány nem akart a másik előtt helyet foglalni, ..."csak utánad Feri!..." , illetve "...a világért sem előtted Viki..." patthelyzet alakult ki. Végül az IMF érkezése segített, akik ismertették elképzelésüket a patthelyzet feloldására.

Egyszerűen annyit mondtak, hogy leülni.

A közgaszdász szakma is egyetértett a kinevezéssel, Attila kedves csibész, jelentette ki Bod Péter Ákos, sok pénzt is keresett mindenkinek, mielőtt a Lehmann Brothers bedölt, és a szaldója pozitív, csak nem látszik.

Matolcsy György elzárkózott a kommentálástól, csak Zolival, az ápolóval üzent, hogy "sajnálhatjátok, rengeteg ötletem lett volna még!"

MTI- Reuters-Alja Jazzira

.

Steinmann a bóvli

Matolcsy György ma reggel jó hírrel rántotta fel a lakásom redőnyét kívülről, és mosolygott be az ablakon a Nap helyett.
Ki az ágyból lusta népség, „a legjobbak között vagyunk!!!”

Jó hallani az ilyesmit.

Első pillanatban őszintén meg kell említenem, hogy életem során nem gyakran keltettek azzal hogy a legjobbak között vagyok…

Rögtön bevillan édes lányom általános iskolai harmadik osztályos szülői értekezlete
Meghallgattuk tisztelettudóan Mária néni osztályfőnök beszámolóját a gyerekek közösségi magatartásáról, az osztálypénzről, a nehézségekről, amik miatt kénytelenek vagyunk egy kisebb osztályterembe költözni, amit a konyhából választottak le egy gipszkarton fallal, azt is, hogy a lurkók a továbbiakban nem használhatják az alsó tagozatosok udvari játszóterét, mert a mászóka és a többi kedves játék nem kapta meg az EU-s sztenderd megfelelőségi engedélyt a mérleghinta is eltörött, de a kérdést megnyugtatóan abszolválták olyan módon, hogy bár pénz nincs az elkövetkező években, hogy hintát vegyenek a gyerekeknek, de minden eszközre kitettek egy táblát, hogy tilos használni. Addig is kimehetnek persze a gyerekek az udvarra és nyugodtan szaladgálhatnak a kikopott fű helyét átvevő porban.


Majd szépen beálltam a sorba, hogy személyesen is érdeklődjem édes lányom tanulmányi előmeneteléről.
Az ilyesmi egyébként igazából nem arról szól, hogy majd meghallgatom a problémákat, és még aznap este felcsigázom a lányom tudásvágyát, inkább arról, hogy magamról állítsak ki egy lehető leghihetőbbnek tűnő hamis képet, miszerint életünk epicentrumában az iskola, és azon belül is a harmadiki osztályos matematika szorobánra optimalizált oktatási metodikája áll.

És ha a pedellus néni látja rajtam az elhivatottságot, másnap bevillan érdeklődő tekintetem emléke számára, miközben lányom felelés közben tanácstalanul áll kezében a krétával a számhalmazok problémája és a várakozó tekintetek előtt. Mert köztudottan „Steinmann a zseni” sosem a mi gyerekünk.
A kedves szülő szülői értekezleten megnyilvánuló szorgalmi eredménye majd holnap kedvezőbb vagy legalábbis elnézőbb megítélést biztosít szeme fénye számára.

Sorrakerültem az asztalhoz járultam, illendően bemutatkoztam, én vagyok a Szeréna apukája, elnézést, hogy én vagyok itt egyedül férfi, de a mama ilyenkor dolgozik, tehát velem kell beérnie.
Semmi baj Nemes apuka, mondta Mária , miközben az osztálynaplóban lapozgatott, gondterhelten. Lássuk csak, mondta, de én nem láttam, csak ő a jegyeket.
Egy ideig csendben tanulmányozta lányom első mérhető eredményeit, majd becsukta a könyvet és összefoglalóan közölte a verdiktet:
„ Nemes apuka, a lánya nincs a legjobbak között.” -Majd egy auftaktot kivárva még azt is hozzátette nyomatékosan: „Bizony.”
Ekkor lépett be egy jeges fuvallat a kommunikációnkba.
Én még a kötelező és megelőlegezett mosollyal az arcomon készültem a remélhető legkedvezőbb hírekre, lévén a mondat elhangzása után még nem telt el akkora idő, hogy a várthoz képest lehangolónak számító meglepetés átrendezhette volna arcizmaimat.
Lelkem még a korábbi, jóleső tudatlanságból táplálkozó, alaptalan derű tartalékait élte fel.
Mária felnézett, számon kérően tekintett rám, hogy milyen lépéseket kívánok tenni ezen tarthatatlan helyzet orvosolása irányában.
Én ellenben lelki szemeim előtt pici lányomat láttam, aki csak nemrég kezdte el általános iskolai tanulmányait.
Bevillant, hogy elsőben a legelső tanítási napon hazajött, közölte, a maga részéről befejezte tanulmányait a közoktatás alaprendszerében, és minden bizonnyal visszamegy az Óvodába.
Magyarázatként hasonlóan Beamter Bubi dzsessz-zenészhez (http://hu.wikipedia.org/wiki/Beamter_Jen%C5%91) akit Örkény tett hallhatatlanná az olvasók számára, annyit adott elő, hogy azért hozta ezt a döntést, „mert ott jobb.”
Erre a képre ráadásul azonnal az agyamba villant egy másik is: Én magam is hasonlóan tettem csak 40 évvel korábban, az első osztály első tanítási napja után.
1961-et írtunk Már nem én, hanem a többiek, akik már írni tudtak, na nem az írás élvezeti értéke értelmében, hanem töltőtollilag.
Megrendülve a tudás belvárosi panteonjának nyomasztó hangulatától, a jeges germán istennő küllemű Melánia osztályfőnök néni padlólakkal fixált másfél hullámos frizurájától, mely alapjaiban rendítette meg nyiladozó libidómat, (fontos hozzátennem, hogy velem ellentétben Kádas Peti 6 évesen közölte, hogy gyerekek, a Schöntálernénak milyen jó segge van.) azonnal barátságot kötöttem Halász Pityuval, és ketten 6és fél évesen hátitáskánkkal nyakunkba vettük a közeli utcákat, hogy kiszellőztessük a nyomasztó nap emlékét gondterhelt fejünkből.
Sorra került az óvoda is, tehát nem igaz, hogy a nosztalgia az öregkor jellemzője, vagy mindenestre én már igen korán elkezdtem. Persze ma már tudom, hogy már a nosztalgia sem a régi.
Még anyám riadt tekintete ugrik be, amint délután fél hatkor Vécsey Lili barátnőjével futólépésben végigpásztázva a szóba jöhető helyeket, míg végre rám talált a Belvárosi Kávéház kapualjában.

Így elmerengve ízlelgettem az imént elhangzó váratlan bejelentést, és elgondolkozva, hogy apa és lánya milyen hasonló lelki világú emberkék voltunk, mérlegelve az elhangzottakat, ismétlem, „ az ön lánya nincs a legjobbak között! Bizony!”- kikínlódtam magamból a mindenki számára megnyugtató megoldást.
- Mit gondol Nemes apuka? –kérdezte sürgetően Mária, a nagyon komoly pedagógus.
-Ha nincs a legjobbak között, akkor egyszerűen ültesse közéjük! - válaszoltam megkönnyebbülve, hiszen ki a fenét zavar, ha az egyetlen lánya nem eminens, lényeg hogy a szívzöreje nem kíván semmiféle korlátozást, vannak barátai és különben is nekem ne szidja senki a lányomat, számomra pont úgy jó, ahogy van, a többi meg a pedellusok dolga, és ha pocsék munkát végeztek, akkor ne rajtam kérjék számon a következményeket!
Ez hallatlan.
Pont olyan ez, mintha a dolgozat beadásánál a lányom a tanár pofájába vágná a füzetet, mint a kesztyűt párbajnál annó,- Nézze meg milyen munkát végzett! - kommentárral.



Nade Matolcsy úr nem Mária néni.

A legjobbak között vagyunk! És nem mondott hülyeséget, nem is hazudott. Mert nem azt mondta, hogy a legjobbak vagyunk, csupán annyit, hogy akik között vagyunk, azok a legjobbak.
Én nem tudom kikre gondolt, és hogy milyen értelemben. Talán földrajzilag? Lehet.
Itt a mindennapos örömünkre szolgáló Kárpát medencében jó lenni.
Bizony!
Ukrajna mellett lenni jó dolog, Szerbia sem kutya, Szlovákia meg egy főnyeremény.
Bizony!

És azt sem tudom, Matolcsy úr kire gondolt az alanyt illetően: az országon belül személyünkben egyszerűen jó társaságban vagyunk. Rengeteg a Nobel díjas, volt díszpolgár típusú emberünk.

Tényleg, segítsetek már, mert itt megakadtam: Hogy helyesebb írni:

1:

A Nobel díjasaink között a volt díszpolgár származású emberek aránya túlreprezentált.

Vagy így tapintatosabb:

2:

A rendes magyarok száma a Nobel díjasaink között számarányukhoz képest alulreprezentált, Jó lesz belehúzni!

Lényeg az, hogy a legjobbak között vagyunk. Bizony.

Matolcsy György megette a nagymamáját.

A Független Hírügynökség este gyorhírben jelentette be, hogy Matolcsy György ma megette a nagymamáját.

A hiradós stábok azonnal a hír nyomába eredtek, ezúttal Matolcsy maga válaszolt készségesen a hitetlenkedő újságírók kérdéseire:

A miniszter kijelentette: Sosem mondtuk, hogy nem eszünk nagymamát. Aki az ellenkezőjét állítja, az álljon elő hangfelvétellel.

Megnyugtatásként hozzátette, hogy igaz ugyan, hogy megette a nagymamát, előtte viszont napokig pácolta majd kivette, mivel egy polgári kormány senkit nem hagy a pácban.

Hogy emeli-e az ilyen tevékenység az országkockázatot, mert Nyugaton szokatlan, ha a gazdasági miniszter nagymamát fogyaszt, Matolcsy kijelentette, hogy valójában ez egy igazi skersztori, mert nem az aranytojást tojó tyúkot ettük meg!

Ugyanakkor jó hír a nagypapának, hogy új életet kezdhet.

Az Echo Tv-ben Szentmihályi Szabó Péter rámutatott, hogy: Bezzeg a balliberális sajtó arról sosem írt, amikor Matolcsy nem evett nagymamát.

A jólakott miniszter mosolyogva magyarázta hogy: "Ez egy nem ortodox közétkeztetési gazdálkodás", és ő úgy táplálkozik, ahogy még egyetlen szakácskönyvben sincs megírva, nem kell megijedni az új receptektől. Senkinek sem kell félni az ilyesmitől, na jó a nagymamáknak igen, de az ő számuk a nem nagymamákhoz képest, mint amilyenek például a szöcskék vagy a kapupánt csavarok, elenyésző.

A Parlamentben tartott expozéjában magabiztosan kijelentette, hogy A siker ma még rejtve marad, de a nagymama sem látszik még...illetve már.

Ha kis mértékben is, de végre javult az átlagéletkor.

A nyugdíjkassza terhei érezhetően csökkentek.

A textilipar hamarosan fellendül, mivel csökken a házilag kötött pulóverek száma. A kormány a nagymamák elfogyasztása után óhatatlanul fellépő szomjúság oltására már korábban megengedte a házi pálinkafőzést.

A határon túli magyarigazolvánnyal rendelkező nagyszülők nem megevését a kormány továbbra is moratóriummal biztosítja.

A nemzeti együttműködés rendszerében a nagymama megevése nem végleges intézkedés, csupán 14 hónapig tart, utána felülvizsgálják. Ezután az illetőnek magának személyesen kell bejelentenie, ha nem ért egyet a megevésével.

A megevett nagymamák havi 42 órában munkát vállalhatnak, és az így szerzett jöveddelmük mentesül az osztalékfizetés adója alól.

A bedőlt devizahitelesek nem kerülnek az utcára, hanem beköltözhetnek az így megüresedett lakásokba.

A hitetlenkedő újságírók magát Orbán Viktort is kérdezték, hogy immár elérkezettnek lája-e az időt, hogy végre megszabaduljon unortodox módon működő gazdasági miniszterétől:

Orbán egy neki mindig jól álló viccel zárta le a a vihart a pohár vízben: Ugyanmár, a hír a baloldal alattomos interpretációja, ismertem a nagymamát, egy ennivaló teremtés.

A MAGYARORSZÁGI METRONÓM ORTODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG üdvözlete Matolcsy Györgynek

A MAGYARORSZÁGI METRONÓM ORTODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG Snássz-hervadt- de-hamiskas csoportja úgy is mint a Magyarországi Jókedvű Izraeliták Szövetségének tagja a következő nyilatkozatot tette közzé az MTI-n keresztül:

Tisztelt Matolcsy úr!

Mély hálával köszönjük meg Önnek, hogy a mai viharos időkben, amikor kompországunk gyorsnaszádját ön a legnagyobb sikerrel lavírozza megannyi zátony közepette a nagy siker útján, nem feledkezett meg a sokat szenvedett zsidóságról sem.
Azzal, hogy kreatív és a lekókadó nyugat irígységét méltán kiváltó sosemlátott gazdaságpolitikáját figyelmesen unortodox gazdaságpolitikának nevezi, lehetővé teszi számunkra, hogy gyakorolhassuk a zsidóságra mindig jellemző szerénység és visszafogottság erényét.
A Mindenható mentsen meg minket, jókedvű ortodoxokat attól, hogy az ön sikeres tevékenységének dicsfényéből ránk érdemtelenül akár egy kósza csóva is vetüljön. Nem, ez a siker kizárólag az Őné és baráti –üzlettársi köréé, melyet Önök szellemesen kormány-nak neveznek.
Próbálkoztunk mi magunk is korábban gazdasági dolgokkal, amit persze nem merészelnénk gazdaságpolitikának nevezni, nehogy hencegés vádja illethessen minket, vagy hogy egy lapon szerepeljünk érdemtelenül Önökkel, szóval anno ezt többnyire a saját kockázatunkra tettük, önző módon a saját pénzünkkel, építgettünk, beruházgattunk de spongya rá, nem tegnap volt, ki emlékszik ma már Weiss Manfrédra és a többiekre.
Korábban elterjedt volt az a tévhit, hogy mi nagy dumások és hohmecelők vagyunk, de most kiderült, hogy nem értünk mi az ilyesmihez, csak gyakorlati dolgokhoz.
Matolcsy úr, Ön az, aki a legjobb hatásfokkal üzemelteti a gazdaságot, azaz a legkisebb szellemi befektetéssel a legnagyobb eredményeket produkálja, a dolog előjelével meg csak az örökös kekeckedők hozakodnak minduntalan elő.
Köszönjük az unortodox jelzőt mégegyszer Matolcsy úr, és hogy egy kis ajándékkal is szolgáljunk, ezt a jelzőt közösségünk tagjainak lelkes adakozásából, kizárólag az Önök számára levédettük.
Millió harcipuszi és gefilte fish Önnek és felmenőinek!

Kertész Ákost hazazavarták a Dunapartról, Salman Rushdie menedéket ajánlott

A mostanság gyakran csak fosztóképzőjével szereplő írót saját cipőjében bírta távozásra a Dunapartról a nőtanács és a mazsihisz nevű íróelhárító szervezet.
Kertész arra készült, hogy egy megemlékezésen verseket adjon elő, de az ügyben illetékes két szervezet megállapította, hogy Kertész méltatlanná vált a folyó partján való életvitelszerű tartózkodásra.
A döntést a két szervezet, amelyeket ismeretlen eredetű vonzalom köt egymáshoz, közvetlenül azután hozta, hogy hétfőn a miniszterelnöki beosztásban alkalmazott személy kilátásba helyezte az író további szerzett dolgaitól való végleges megfosztását.
Egyelőre még nem világos, hogy a kormányzat és vele együttműködő esküdt ellenzéke, az ajvékolást nehezményező Jobbik, milyen további intézkedéseket foganatosít az idős, 45 kilós szerzővel szemben.
Tarlós István már vizsgálatot ndított, hogy a méltatlan személy lakásának mérete nem haladja-e meg a szükséges mértéket, továbbá az író saját érdekében leltárba vették értéktárgyait.
Mindenestre Salman Rushdie már menedéket ajánlott a Makra szerzőjének. Rushdie szerint meg lehet szokni a sariát és a fatwát is idővel, de a Nemzeti Együttműködéssel szemben mindannyian védtelenek vagyunk.

Kertész elzárkózott minden nyilatkozat elől, távoztában csak annyit szólt vissza a Dunapartról őt elkergető két szervezetnek, hogy „…minden nosztalgiát kiöltetek belőlem a kedves magyar rakpart iránt.”

Az MTI kérdésére a két szervezet biztosította a lakosságot, hogy a probléma ezzel megoldódott, és immár semmi sem állhat a vidám és felszabadult ünnepség útjában.
Egy, a közelben a Dunát kémlelő holokauszt túlélő és szatyrot szorongató özvegyasszony megjegyezte, hogy "engem is hazazavarhattatok volna anno..."

Csengőfrász: A hazai helyzet FOKOS-ódik!

A pocsék átkosban nem volt hétfőn TV adás, szerencsétlenségünkre a helyzet mára megváltozott.
Bár ne tette volna.
Jó lenne egy nap lélekmérgezés nélkül, de az élet nem kívánság műsor.
Hétfő reggel az ember gyanútlanul bekapcsolva felejti a Tv –t, már a gyerek is elment a suliba, és a nappali szellőztetése mellett letüdőzheti országunk emblematikus politikai elitjének napi gyomorszáj revüjét.
A találóan Parlamentnek nevezett, és megjelenésében valóban megszólalásig ilyesmire emlékeztetető épület ad terepet a mérhetetlen jobbító szándék és tenniakarás szép megnyilvánulásainak. Megszólalásig, mondom, mert a megszólalás után igen érdekes dolgokat hall a gondterhelt adófizető.
Izgatottan lapozgatja a műsorújságot, hogy netán valami műsorváltozás történt, és most Grósz Károly sportcsarnoki fehérterroros jövendölésének Tv adaptációját adják-e, de nem: ez a valóság.
Perzsa képviselő, aki a betiltott, de azért remekül funkcionáló gárda alapító tagja, felszólítja O. Viktor miniszterelnököt, hogy fossza meg K.-t a Kossuth díjától. K. személye egyelőre maradjon háttérben, valószínűsíthető, hogy a házban nem sokan olvasták munkásságát, mondják ugyan, hogy olvasni jó, de mi a francnak?
K.- ról Annyit kell tudni, hogy nemrég írt valahova valamit, amit ha nagyon akarják, akár félre is lehet érteni.
És igen, nagyon akarják.
K ugyanis egy olyan nélkülözhetetlen célcsoport tagja, mely kiválóan alkalmas társadalmi feszültségek levezetésére nehéz időkben. Úgy kell az ilyesmi itt Trianonban mint egy falat kenyér.
K. a gyengébbek kedvéért (akikbe azért az értelmiségi elitnek nevezett nem túl széles népréteg is vastagon beletartozik), a lehető legvilágosabban kiszerkesztette írásából az inkriminált kifejezést és állítást, de ez senkit sem érdekel. K. közel a nyolcvanhoz a maga 45 kilójával és mosolymentes emlékeivel egy rossz korról, egyszer indulatosan fogalmazott.
Hát szégyellje magát az érdemtelenje, komolyan mondom az embernek kinyílik a fokos a feje felett, és mindjárt meglengeti!
Jó, elvették már tőle a díszpolgárságát közmegelégedésre, de a köz még nem elégedett meg. Nagyon nem. Vagy nem kell hagyni megelégedjen. Van itt még tennivaló bőven.
Most a Kossuth díjára kéne valami megnyugtató megoldást keresni, mert nagyon aggasztó, hogy van neki. Ha a céllövöldében lőtte volna légpuskával, akkor nem lenne gond, mert az ilyesmi azért szent s magántulajdon, de sajnos nem így esett. Évtizedekig írt a gazfickó, és mételyezte a lelkeket, és ezért adták neki valamikor valakik. Az ilyesmit meg jogtechnikailag visszamenőlegesen korrigálni lehet és kell is, a mocskostetevesmindenit a hálátlannak!

O. válaszában előrebocsájtja, hogy személyes izlése (SIC) (ez egyébként valóban hírértékű, hogy ilyenje van neki, namilye van neki, személyes izlése van neki…és refrén… mert erről az oldaláról az elmúlt 21 évben még nyomelemekben sem derült ki róla semmi ) „nem esik egybe a kinevezettekkel”, neveket nem említ, de talán ezúttal nem Dörner Györgyre gondolt. Személyes izlése nem berzenkedett, amikor szintén Perzsa képviselő úr sorozatosan „Alföldi Robertázott”.

Kijelenti, hogy „jobboldali, keresztény és magyar politikusoknak sokszor(!) Nemtelen, szamár, rasszista, gyalázó kijelentéseket kell tűrniük. Példát nem említ, de nyilván a mocskos zsidók, a megy a vonat Auschvitzba és hasonlókra gondol, ami afféle hungaikumként a pesti flaszter közkedvelt és elfogadott rigmusa lett az elmúlt 2 évtizedben, és ami joggal sértene egy valóban magyar, valóban keresztény és valóban jobboldali poitikust, ha lenne ilyen. De nincs, vagy még a függöny mögött melegít. Ha így van, már alaposan megizzadhatott, és várjuk szeretettel, mint Bob Herceg belépőjét.
Nem nehéz elképzelni O. miniszterelnök úr napi megpróbáltatásait útban a második kerületből a Kossuth térig. Megy le a Hidegkuti úton, és már a Nyéki úton a lámpánál megállítja egy jólöltözött baloldali liberális, és gyalázza, ami a csövön kifér.
A sokat citált „genetikai” kifejezésével kapcsolatban joggal kiált plágiumot, mert az övé a COPYRIGHT, a genetikázást ő hozta be a közbeszédbe, szó szerint:

"Nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van Magyarországon. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző - genetikainak talán túlzás lenne mondani -, inkább fogalmazzunk úgy, hogy történeti meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek.”


O. válaszában Megnyugtatja a gárdakapitányt, hogy hamarosan törvényt hoznak a problémára.

Taps.

Elhangzik még egy nehezen értelmezhető megfogalmazás Perzsa úrtól, rámutatva K. íróra: „Az ő által jól látható kör sorozatosan megszégyenít minket.”. Továbbá megjegyzi, hogy megindult az ajvékolás. És hogy a miniszterelnök Ne legyen gyáva.

O. válaszában bátran kijelenti, hogy „Nem megy a szomszédba segítségért, ha a fokosát kell, a feje fölött megpörgetni.”
Kis türelmet kér, mert a formára adni kell, tehát kb. 50 nap és a probléma megoldódik. Kis türelmet.

Hogy a városlakók se maradjanak buták, néhány hasznos tudnivaló a fokosról:

„A harci fegyverként használt fokos előnye abban volt, hogy egyetlen eszközben egyesítette a vágó és szúró funkciót. Ha nem azonnali halált okozó, akkor rendkívül nehezen gyógyuló sebeket szakított. Hátránya viszont abban rejlett, hogy nyelének általában nincs a kézfejet védő eleme, ezért gyakorlott – és a fokos veszélyességét, működését ismerő – vívó, hatékonyan védekezhetett ellene. (Természetesen a nyele ettől még kaphatott fém védőborítást.) Használatához speciális lábtechnika is szükségeltetett, amely lehetővé tette a más szálfegyverrel küzdő ellenfél kicselezését, vagy éppen a fokossal történő lefegyverzését. Bizonyosnak tűnik, hogy a kanásztáncainkban, botolóinkban megőrzött lépéskombinációk az egykor fokosokkal vívott, gyalogos harci helyzetek, "gyakorlatok" leképezései. A gyalogos funkcióhoz köthető a harci balták rövid nyelű példányainak dobófegyverként történő alkalmazása is, hozzátéve: mindig az adott szituációtól függ, elhajítjuk-e a baltát, azaz megválunk-e "életmentő" szálfegyverünktől?”

Megnyugtató, hogy miniszeterelnökünk eurokonform érvrendszere attributumát a fent említett harcibalta fej feletti meglengetésével szemléltette, ami már eleve kizárja, hogy őt összefüggésbe lehetne hozni a finom leheletű közírónk Ascher café-jával, ahol ilyesmik felbukkanása nem gyakori.

A szélsőjobbnak kiosztott pofonokra tehát még picinyt várnunk kell.