Steinmann a bóvli

Matolcsy György ma reggel jó hírrel rántotta fel a lakásom redőnyét kívülről, és mosolygott be az ablakon a Nap helyett.
Ki az ágyból lusta népség, „a legjobbak között vagyunk!!!”

Jó hallani az ilyesmit.

Első pillanatban őszintén meg kell említenem, hogy életem során nem gyakran keltettek azzal hogy a legjobbak között vagyok…

Rögtön bevillan édes lányom általános iskolai harmadik osztályos szülői értekezlete
Meghallgattuk tisztelettudóan Mária néni osztályfőnök beszámolóját a gyerekek közösségi magatartásáról, az osztálypénzről, a nehézségekről, amik miatt kénytelenek vagyunk egy kisebb osztályterembe költözni, amit a konyhából választottak le egy gipszkarton fallal, azt is, hogy a lurkók a továbbiakban nem használhatják az alsó tagozatosok udvari játszóterét, mert a mászóka és a többi kedves játék nem kapta meg az EU-s sztenderd megfelelőségi engedélyt a mérleghinta is eltörött, de a kérdést megnyugtatóan abszolválták olyan módon, hogy bár pénz nincs az elkövetkező években, hogy hintát vegyenek a gyerekeknek, de minden eszközre kitettek egy táblát, hogy tilos használni. Addig is kimehetnek persze a gyerekek az udvarra és nyugodtan szaladgálhatnak a kikopott fű helyét átvevő porban.


Majd szépen beálltam a sorba, hogy személyesen is érdeklődjem édes lányom tanulmányi előmeneteléről.
Az ilyesmi egyébként igazából nem arról szól, hogy majd meghallgatom a problémákat, és még aznap este felcsigázom a lányom tudásvágyát, inkább arról, hogy magamról állítsak ki egy lehető leghihetőbbnek tűnő hamis képet, miszerint életünk epicentrumában az iskola, és azon belül is a harmadiki osztályos matematika szorobánra optimalizált oktatási metodikája áll.

És ha a pedellus néni látja rajtam az elhivatottságot, másnap bevillan érdeklődő tekintetem emléke számára, miközben lányom felelés közben tanácstalanul áll kezében a krétával a számhalmazok problémája és a várakozó tekintetek előtt. Mert köztudottan „Steinmann a zseni” sosem a mi gyerekünk.
A kedves szülő szülői értekezleten megnyilvánuló szorgalmi eredménye majd holnap kedvezőbb vagy legalábbis elnézőbb megítélést biztosít szeme fénye számára.

Sorrakerültem az asztalhoz járultam, illendően bemutatkoztam, én vagyok a Szeréna apukája, elnézést, hogy én vagyok itt egyedül férfi, de a mama ilyenkor dolgozik, tehát velem kell beérnie.
Semmi baj Nemes apuka, mondta Mária , miközben az osztálynaplóban lapozgatott, gondterhelten. Lássuk csak, mondta, de én nem láttam, csak ő a jegyeket.
Egy ideig csendben tanulmányozta lányom első mérhető eredményeit, majd becsukta a könyvet és összefoglalóan közölte a verdiktet:
„ Nemes apuka, a lánya nincs a legjobbak között.” -Majd egy auftaktot kivárva még azt is hozzátette nyomatékosan: „Bizony.”
Ekkor lépett be egy jeges fuvallat a kommunikációnkba.
Én még a kötelező és megelőlegezett mosollyal az arcomon készültem a remélhető legkedvezőbb hírekre, lévén a mondat elhangzása után még nem telt el akkora idő, hogy a várthoz képest lehangolónak számító meglepetés átrendezhette volna arcizmaimat.
Lelkem még a korábbi, jóleső tudatlanságból táplálkozó, alaptalan derű tartalékait élte fel.
Mária felnézett, számon kérően tekintett rám, hogy milyen lépéseket kívánok tenni ezen tarthatatlan helyzet orvosolása irányában.
Én ellenben lelki szemeim előtt pici lányomat láttam, aki csak nemrég kezdte el általános iskolai tanulmányait.
Bevillant, hogy elsőben a legelső tanítási napon hazajött, közölte, a maga részéről befejezte tanulmányait a közoktatás alaprendszerében, és minden bizonnyal visszamegy az Óvodába.
Magyarázatként hasonlóan Beamter Bubi dzsessz-zenészhez (http://hu.wikipedia.org/wiki/Beamter_Jen%C5%91) akit Örkény tett hallhatatlanná az olvasók számára, annyit adott elő, hogy azért hozta ezt a döntést, „mert ott jobb.”
Erre a képre ráadásul azonnal az agyamba villant egy másik is: Én magam is hasonlóan tettem csak 40 évvel korábban, az első osztály első tanítási napja után.
1961-et írtunk Már nem én, hanem a többiek, akik már írni tudtak, na nem az írás élvezeti értéke értelmében, hanem töltőtollilag.
Megrendülve a tudás belvárosi panteonjának nyomasztó hangulatától, a jeges germán istennő küllemű Melánia osztályfőnök néni padlólakkal fixált másfél hullámos frizurájától, mely alapjaiban rendítette meg nyiladozó libidómat, (fontos hozzátennem, hogy velem ellentétben Kádas Peti 6 évesen közölte, hogy gyerekek, a Schöntálernénak milyen jó segge van.) azonnal barátságot kötöttem Halász Pityuval, és ketten 6és fél évesen hátitáskánkkal nyakunkba vettük a közeli utcákat, hogy kiszellőztessük a nyomasztó nap emlékét gondterhelt fejünkből.
Sorra került az óvoda is, tehát nem igaz, hogy a nosztalgia az öregkor jellemzője, vagy mindenestre én már igen korán elkezdtem. Persze ma már tudom, hogy már a nosztalgia sem a régi.
Még anyám riadt tekintete ugrik be, amint délután fél hatkor Vécsey Lili barátnőjével futólépésben végigpásztázva a szóba jöhető helyeket, míg végre rám talált a Belvárosi Kávéház kapualjában.

Így elmerengve ízlelgettem az imént elhangzó váratlan bejelentést, és elgondolkozva, hogy apa és lánya milyen hasonló lelki világú emberkék voltunk, mérlegelve az elhangzottakat, ismétlem, „ az ön lánya nincs a legjobbak között! Bizony!”- kikínlódtam magamból a mindenki számára megnyugtató megoldást.
- Mit gondol Nemes apuka? –kérdezte sürgetően Mária, a nagyon komoly pedagógus.
-Ha nincs a legjobbak között, akkor egyszerűen ültesse közéjük! - válaszoltam megkönnyebbülve, hiszen ki a fenét zavar, ha az egyetlen lánya nem eminens, lényeg hogy a szívzöreje nem kíván semmiféle korlátozást, vannak barátai és különben is nekem ne szidja senki a lányomat, számomra pont úgy jó, ahogy van, a többi meg a pedellusok dolga, és ha pocsék munkát végeztek, akkor ne rajtam kérjék számon a következményeket!
Ez hallatlan.
Pont olyan ez, mintha a dolgozat beadásánál a lányom a tanár pofájába vágná a füzetet, mint a kesztyűt párbajnál annó,- Nézze meg milyen munkát végzett! - kommentárral.



Nade Matolcsy úr nem Mária néni.

A legjobbak között vagyunk! És nem mondott hülyeséget, nem is hazudott. Mert nem azt mondta, hogy a legjobbak vagyunk, csupán annyit, hogy akik között vagyunk, azok a legjobbak.
Én nem tudom kikre gondolt, és hogy milyen értelemben. Talán földrajzilag? Lehet.
Itt a mindennapos örömünkre szolgáló Kárpát medencében jó lenni.
Bizony!
Ukrajna mellett lenni jó dolog, Szerbia sem kutya, Szlovákia meg egy főnyeremény.
Bizony!

És azt sem tudom, Matolcsy úr kire gondolt az alanyt illetően: az országon belül személyünkben egyszerűen jó társaságban vagyunk. Rengeteg a Nobel díjas, volt díszpolgár típusú emberünk.

Tényleg, segítsetek már, mert itt megakadtam: Hogy helyesebb írni:

1:

A Nobel díjasaink között a volt díszpolgár származású emberek aránya túlreprezentált.

Vagy így tapintatosabb:

2:

A rendes magyarok száma a Nobel díjasaink között számarányukhoz képest alulreprezentált, Jó lesz belehúzni!

Lényeg az, hogy a legjobbak között vagyunk. Bizony.

Matolcsy György megette a nagymamáját.

A Független Hírügynökség este gyorhírben jelentette be, hogy Matolcsy György ma megette a nagymamáját.

A hiradós stábok azonnal a hír nyomába eredtek, ezúttal Matolcsy maga válaszolt készségesen a hitetlenkedő újságírók kérdéseire:

A miniszter kijelentette: Sosem mondtuk, hogy nem eszünk nagymamát. Aki az ellenkezőjét állítja, az álljon elő hangfelvétellel.

Megnyugtatásként hozzátette, hogy igaz ugyan, hogy megette a nagymamát, előtte viszont napokig pácolta majd kivette, mivel egy polgári kormány senkit nem hagy a pácban.

Hogy emeli-e az ilyen tevékenység az országkockázatot, mert Nyugaton szokatlan, ha a gazdasági miniszter nagymamát fogyaszt, Matolcsy kijelentette, hogy valójában ez egy igazi skersztori, mert nem az aranytojást tojó tyúkot ettük meg!

Ugyanakkor jó hír a nagypapának, hogy új életet kezdhet.

Az Echo Tv-ben Szentmihályi Szabó Péter rámutatott, hogy: Bezzeg a balliberális sajtó arról sosem írt, amikor Matolcsy nem evett nagymamát.

A jólakott miniszter mosolyogva magyarázta hogy: "Ez egy nem ortodox közétkeztetési gazdálkodás", és ő úgy táplálkozik, ahogy még egyetlen szakácskönyvben sincs megírva, nem kell megijedni az új receptektől. Senkinek sem kell félni az ilyesmitől, na jó a nagymamáknak igen, de az ő számuk a nem nagymamákhoz képest, mint amilyenek például a szöcskék vagy a kapupánt csavarok, elenyésző.

A Parlamentben tartott expozéjában magabiztosan kijelentette, hogy A siker ma még rejtve marad, de a nagymama sem látszik még...illetve már.

Ha kis mértékben is, de végre javult az átlagéletkor.

A nyugdíjkassza terhei érezhetően csökkentek.

A textilipar hamarosan fellendül, mivel csökken a házilag kötött pulóverek száma. A kormány a nagymamák elfogyasztása után óhatatlanul fellépő szomjúság oltására már korábban megengedte a házi pálinkafőzést.

A határon túli magyarigazolvánnyal rendelkező nagyszülők nem megevését a kormány továbbra is moratóriummal biztosítja.

A nemzeti együttműködés rendszerében a nagymama megevése nem végleges intézkedés, csupán 14 hónapig tart, utána felülvizsgálják. Ezután az illetőnek magának személyesen kell bejelentenie, ha nem ért egyet a megevésével.

A megevett nagymamák havi 42 órában munkát vállalhatnak, és az így szerzett jöveddelmük mentesül az osztalékfizetés adója alól.

A bedőlt devizahitelesek nem kerülnek az utcára, hanem beköltözhetnek az így megüresedett lakásokba.

A hitetlenkedő újságírók magát Orbán Viktort is kérdezték, hogy immár elérkezettnek lája-e az időt, hogy végre megszabaduljon unortodox módon működő gazdasági miniszterétől:

Orbán egy neki mindig jól álló viccel zárta le a a vihart a pohár vízben: Ugyanmár, a hír a baloldal alattomos interpretációja, ismertem a nagymamát, egy ennivaló teremtés.

A MAGYARORSZÁGI METRONÓM ORTODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG üdvözlete Matolcsy Györgynek

A MAGYARORSZÁGI METRONÓM ORTODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG Snássz-hervadt- de-hamiskas csoportja úgy is mint a Magyarországi Jókedvű Izraeliták Szövetségének tagja a következő nyilatkozatot tette közzé az MTI-n keresztül:

Tisztelt Matolcsy úr!

Mély hálával köszönjük meg Önnek, hogy a mai viharos időkben, amikor kompországunk gyorsnaszádját ön a legnagyobb sikerrel lavírozza megannyi zátony közepette a nagy siker útján, nem feledkezett meg a sokat szenvedett zsidóságról sem.
Azzal, hogy kreatív és a lekókadó nyugat irígységét méltán kiváltó sosemlátott gazdaságpolitikáját figyelmesen unortodox gazdaságpolitikának nevezi, lehetővé teszi számunkra, hogy gyakorolhassuk a zsidóságra mindig jellemző szerénység és visszafogottság erényét.
A Mindenható mentsen meg minket, jókedvű ortodoxokat attól, hogy az ön sikeres tevékenységének dicsfényéből ránk érdemtelenül akár egy kósza csóva is vetüljön. Nem, ez a siker kizárólag az Őné és baráti –üzlettársi köréé, melyet Önök szellemesen kormány-nak neveznek.
Próbálkoztunk mi magunk is korábban gazdasági dolgokkal, amit persze nem merészelnénk gazdaságpolitikának nevezni, nehogy hencegés vádja illethessen minket, vagy hogy egy lapon szerepeljünk érdemtelenül Önökkel, szóval anno ezt többnyire a saját kockázatunkra tettük, önző módon a saját pénzünkkel, építgettünk, beruházgattunk de spongya rá, nem tegnap volt, ki emlékszik ma már Weiss Manfrédra és a többiekre.
Korábban elterjedt volt az a tévhit, hogy mi nagy dumások és hohmecelők vagyunk, de most kiderült, hogy nem értünk mi az ilyesmihez, csak gyakorlati dolgokhoz.
Matolcsy úr, Ön az, aki a legjobb hatásfokkal üzemelteti a gazdaságot, azaz a legkisebb szellemi befektetéssel a legnagyobb eredményeket produkálja, a dolog előjelével meg csak az örökös kekeckedők hozakodnak minduntalan elő.
Köszönjük az unortodox jelzőt mégegyszer Matolcsy úr, és hogy egy kis ajándékkal is szolgáljunk, ezt a jelzőt közösségünk tagjainak lelkes adakozásából, kizárólag az Önök számára levédettük.
Millió harcipuszi és gefilte fish Önnek és felmenőinek!

Kertész Ákost hazazavarták a Dunapartról, Salman Rushdie menedéket ajánlott

A mostanság gyakran csak fosztóképzőjével szereplő írót saját cipőjében bírta távozásra a Dunapartról a nőtanács és a mazsihisz nevű íróelhárító szervezet.
Kertész arra készült, hogy egy megemlékezésen verseket adjon elő, de az ügyben illetékes két szervezet megállapította, hogy Kertész méltatlanná vált a folyó partján való életvitelszerű tartózkodásra.
A döntést a két szervezet, amelyeket ismeretlen eredetű vonzalom köt egymáshoz, közvetlenül azután hozta, hogy hétfőn a miniszterelnöki beosztásban alkalmazott személy kilátásba helyezte az író további szerzett dolgaitól való végleges megfosztását.
Egyelőre még nem világos, hogy a kormányzat és vele együttműködő esküdt ellenzéke, az ajvékolást nehezményező Jobbik, milyen további intézkedéseket foganatosít az idős, 45 kilós szerzővel szemben.
Tarlós István már vizsgálatot ndított, hogy a méltatlan személy lakásának mérete nem haladja-e meg a szükséges mértéket, továbbá az író saját érdekében leltárba vették értéktárgyait.
Mindenestre Salman Rushdie már menedéket ajánlott a Makra szerzőjének. Rushdie szerint meg lehet szokni a sariát és a fatwát is idővel, de a Nemzeti Együttműködéssel szemben mindannyian védtelenek vagyunk.

Kertész elzárkózott minden nyilatkozat elől, távoztában csak annyit szólt vissza a Dunapartról őt elkergető két szervezetnek, hogy „…minden nosztalgiát kiöltetek belőlem a kedves magyar rakpart iránt.”

Az MTI kérdésére a két szervezet biztosította a lakosságot, hogy a probléma ezzel megoldódott, és immár semmi sem állhat a vidám és felszabadult ünnepség útjában.
Egy, a közelben a Dunát kémlelő holokauszt túlélő és szatyrot szorongató özvegyasszony megjegyezte, hogy "engem is hazazavarhattatok volna anno..."

Csengőfrász: A hazai helyzet FOKOS-ódik!

A pocsék átkosban nem volt hétfőn TV adás, szerencsétlenségünkre a helyzet mára megváltozott.
Bár ne tette volna.
Jó lenne egy nap lélekmérgezés nélkül, de az élet nem kívánság műsor.
Hétfő reggel az ember gyanútlanul bekapcsolva felejti a Tv –t, már a gyerek is elment a suliba, és a nappali szellőztetése mellett letüdőzheti országunk emblematikus politikai elitjének napi gyomorszáj revüjét.
A találóan Parlamentnek nevezett, és megjelenésében valóban megszólalásig ilyesmire emlékeztetető épület ad terepet a mérhetetlen jobbító szándék és tenniakarás szép megnyilvánulásainak. Megszólalásig, mondom, mert a megszólalás után igen érdekes dolgokat hall a gondterhelt adófizető.
Izgatottan lapozgatja a műsorújságot, hogy netán valami műsorváltozás történt, és most Grósz Károly sportcsarnoki fehérterroros jövendölésének Tv adaptációját adják-e, de nem: ez a valóság.
Perzsa képviselő, aki a betiltott, de azért remekül funkcionáló gárda alapító tagja, felszólítja O. Viktor miniszterelnököt, hogy fossza meg K.-t a Kossuth díjától. K. személye egyelőre maradjon háttérben, valószínűsíthető, hogy a házban nem sokan olvasták munkásságát, mondják ugyan, hogy olvasni jó, de mi a francnak?
K.- ról Annyit kell tudni, hogy nemrég írt valahova valamit, amit ha nagyon akarják, akár félre is lehet érteni.
És igen, nagyon akarják.
K ugyanis egy olyan nélkülözhetetlen célcsoport tagja, mely kiválóan alkalmas társadalmi feszültségek levezetésére nehéz időkben. Úgy kell az ilyesmi itt Trianonban mint egy falat kenyér.
K. a gyengébbek kedvéért (akikbe azért az értelmiségi elitnek nevezett nem túl széles népréteg is vastagon beletartozik), a lehető legvilágosabban kiszerkesztette írásából az inkriminált kifejezést és állítást, de ez senkit sem érdekel. K. közel a nyolcvanhoz a maga 45 kilójával és mosolymentes emlékeivel egy rossz korról, egyszer indulatosan fogalmazott.
Hát szégyellje magát az érdemtelenje, komolyan mondom az embernek kinyílik a fokos a feje felett, és mindjárt meglengeti!
Jó, elvették már tőle a díszpolgárságát közmegelégedésre, de a köz még nem elégedett meg. Nagyon nem. Vagy nem kell hagyni megelégedjen. Van itt még tennivaló bőven.
Most a Kossuth díjára kéne valami megnyugtató megoldást keresni, mert nagyon aggasztó, hogy van neki. Ha a céllövöldében lőtte volna légpuskával, akkor nem lenne gond, mert az ilyesmi azért szent s magántulajdon, de sajnos nem így esett. Évtizedekig írt a gazfickó, és mételyezte a lelkeket, és ezért adták neki valamikor valakik. Az ilyesmit meg jogtechnikailag visszamenőlegesen korrigálni lehet és kell is, a mocskostetevesmindenit a hálátlannak!

O. válaszában előrebocsájtja, hogy személyes izlése (SIC) (ez egyébként valóban hírértékű, hogy ilyenje van neki, namilye van neki, személyes izlése van neki…és refrén… mert erről az oldaláról az elmúlt 21 évben még nyomelemekben sem derült ki róla semmi ) „nem esik egybe a kinevezettekkel”, neveket nem említ, de talán ezúttal nem Dörner Györgyre gondolt. Személyes izlése nem berzenkedett, amikor szintén Perzsa képviselő úr sorozatosan „Alföldi Robertázott”.

Kijelenti, hogy „jobboldali, keresztény és magyar politikusoknak sokszor(!) Nemtelen, szamár, rasszista, gyalázó kijelentéseket kell tűrniük. Példát nem említ, de nyilván a mocskos zsidók, a megy a vonat Auschvitzba és hasonlókra gondol, ami afféle hungaikumként a pesti flaszter közkedvelt és elfogadott rigmusa lett az elmúlt 2 évtizedben, és ami joggal sértene egy valóban magyar, valóban keresztény és valóban jobboldali poitikust, ha lenne ilyen. De nincs, vagy még a függöny mögött melegít. Ha így van, már alaposan megizzadhatott, és várjuk szeretettel, mint Bob Herceg belépőjét.
Nem nehéz elképzelni O. miniszterelnök úr napi megpróbáltatásait útban a második kerületből a Kossuth térig. Megy le a Hidegkuti úton, és már a Nyéki úton a lámpánál megállítja egy jólöltözött baloldali liberális, és gyalázza, ami a csövön kifér.
A sokat citált „genetikai” kifejezésével kapcsolatban joggal kiált plágiumot, mert az övé a COPYRIGHT, a genetikázást ő hozta be a közbeszédbe, szó szerint:

"Nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van Magyarországon. Sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző - genetikainak talán túlzás lenne mondani -, inkább fogalmazzunk úgy, hogy történeti meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek.”


O. válaszában Megnyugtatja a gárdakapitányt, hogy hamarosan törvényt hoznak a problémára.

Taps.

Elhangzik még egy nehezen értelmezhető megfogalmazás Perzsa úrtól, rámutatva K. íróra: „Az ő által jól látható kör sorozatosan megszégyenít minket.”. Továbbá megjegyzi, hogy megindult az ajvékolás. És hogy a miniszterelnök Ne legyen gyáva.

O. válaszában bátran kijelenti, hogy „Nem megy a szomszédba segítségért, ha a fokosát kell, a feje fölött megpörgetni.”
Kis türelmet kér, mert a formára adni kell, tehát kb. 50 nap és a probléma megoldódik. Kis türelmet.

Hogy a városlakók se maradjanak buták, néhány hasznos tudnivaló a fokosról:

„A harci fegyverként használt fokos előnye abban volt, hogy egyetlen eszközben egyesítette a vágó és szúró funkciót. Ha nem azonnali halált okozó, akkor rendkívül nehezen gyógyuló sebeket szakított. Hátránya viszont abban rejlett, hogy nyelének általában nincs a kézfejet védő eleme, ezért gyakorlott – és a fokos veszélyességét, működését ismerő – vívó, hatékonyan védekezhetett ellene. (Természetesen a nyele ettől még kaphatott fém védőborítást.) Használatához speciális lábtechnika is szükségeltetett, amely lehetővé tette a más szálfegyverrel küzdő ellenfél kicselezését, vagy éppen a fokossal történő lefegyverzését. Bizonyosnak tűnik, hogy a kanásztáncainkban, botolóinkban megőrzött lépéskombinációk az egykor fokosokkal vívott, gyalogos harci helyzetek, "gyakorlatok" leképezései. A gyalogos funkcióhoz köthető a harci balták rövid nyelű példányainak dobófegyverként történő alkalmazása is, hozzátéve: mindig az adott szituációtól függ, elhajítjuk-e a baltát, azaz megválunk-e "életmentő" szálfegyverünktől?”

Megnyugtató, hogy miniszeterelnökünk eurokonform érvrendszere attributumát a fent említett harcibalta fej feletti meglengetésével szemléltette, ami már eleve kizárja, hogy őt összefüggésbe lehetne hozni a finom leheletű közírónk Ascher café-jával, ahol ilyesmik felbukkanása nem gyakori.

A szélsőjobbnak kiosztott pofonokra tehát még picinyt várnunk kell.

Mégis lesz Fidesz nagygyűlés, a szónok Wittner Mária

Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvívője bejelentette, hogy az október 23-i nagygyűlés idején elfoglalt Orbán Viktor távollétében sem marad el a megemlékezés. A szónok pedig a fiatal és demokrata Wittner Mária lesz.

Orbán Viktor felkérésére Wittner igent mondott. Informális úton megtudtuk, hogy a beszéd a "Dögöljön meg Horn Gyula!" gondolatkör jegyében fogant, bár erre még Orbán nem bólintott. Orbán visszatutasította a feltételezést, hogy a Fidesz nem más, mint az ő egyszemélyes játékszere, kijelentette, hogy a nagygyűlés megtartása evidens érdek, hiszen senki sem nélkülözhetetlen a nemzeti Együttműködés Rendszerében, csak Gyurcsány Ferenc. Szíjjártó egyben megismételte, hogy a Nemzet Miniszeterlnökére mindig ott jön rá a szükség, ahol éppen van, és ez a hely akkor éppen Brüsszelben lesz.

Még tart a Fidesz nagygyüléseken megszokott művészemberekből kialakított biodíszlet összeállítása, de bennfentesek szerint jelentkezőkből nincs hiány. Kerényi Imre ezúttal Pozsgay Imrét kérte fel díszvendégnek, ő örömmel vállalta a feladatot, kijelentve, hogy 56 ról bármikor, bármit, bárkinek, bármilyen célból, bármilyen pozícióért elmond, sőt most akciósan zenét is szerez hozzá.

Az egykori 56 osok közűl Fónay Jenő és Mécs Imre lesz jelen. Fónay kijelentette, hogy sosem bocsájtja meg Mécsnek, hogy megették a vacsoráját, amikor úgy nézett ki, hogy felakasztják, mire Mécs azzal érvelt, hogy a börtönben más törvények vannak, és gyorsan kell ilyenkor dönteni, mert kihül a kaja. De tovább nem érdemes magyarázkodni, zárta le a kérdést Mécs, majd mindenki meglátja mennyire így van ez...



.

Shalit ára

E!lvileg holnap megvalósul az évszázad, dehogyis… a világtörténelem legrosszabb üzlete.



Ezt a rossz üzletet a közvélekedés szerint remek üzleti érzékű és önzőnek tartott zsidók kötötték a szintén közvélekedés szerint mártírnak tartott palesztínok hamasz nevű fegyveres szervezetével.








Az 5 éve őrhelyéről elrabolt Gilad Shalitért Izrael 1027 elitélt terrroristát ad. Ezek mindegyike vérontásárt felel, mindig civilekkel szemben. A rájuk kiszabott itéletek az egy évtől a 6-8 szoros életfogytiglanig változnak, részletesen megtekinthetők.


http://www.israellycool.com/2011/10/16/list-of-the-450-male-terrorists-to-be-released-on-tuesday-for-gilad-shalit/


Holnap ha megtörténik, nem csupán egy örömünnep lesz Shalit hazatérte.

De Izrael kienged az őrizetből 1027 elszánt terroristát, akik sosem bánták meg a tettüket, és többségükben biztosan megint civilek életére próbálnak majd törni. Az előlegként elengedendő 450 terrorista bűnlajstroma akkora, hogy meghaladja a józan felfogóképesség határait. Csak 3 -an közűlük felelősek a 2001 decemberei haifai buszrobbantásért, és ilyenből van több száz...




No. ID-Number Name Home DOB Arrested Sent Solution
1 921496238 Jamil Khamis Muhammad Tarahan Gaza 1958 16.8.1993 6LS Home – Gaza
2 915527535 Taleb Ismail Ibrahim Abu Mustafa Gaza 1972 18.5.1993 2LS Home – Gaza
3 921577441 Mazen Muhammad Ismail Jarad Gaza 1973 30.4.1993 1LS Home – Gaza
4 914759626 Maher Hussein Muhammad Abu Karash Gaza 1972 20.4.1993 4LS Home – Gaza
5 921370755 Muhammad Afif Ashur al-Far Gaza 1965 16.8.1993 2LS Home – Gaza
6 924435902 Muhammad Awda Muhammad al-Sakran Gaza 1971 10.5.1993 1LS Home – Gaza
7 920642469 Nasser Yussuf Mahmud al-Qadhi Gaza 1973 9.6.1993 8LS Home – Gaza

....

8LS például azt jelenti, hogy "eight times life sentences" 8 szoros életfogytiglan.


A 2001. december másodikai buszmerénylet áldozatai:



Emlékeztetőül: ez volt (a béke Nobel díjas) Arafat válasza a békeajánlatra, az intifada.


http://www.mideastdaily.org/entry/suicide-bombings-in-israel-since-2001/



Minden racionális érv amellett szólt, hogy ilyen árat nem lehet fizetni, és ez rossz lesz taktikailag, stratégiailag, rövid és hosszú távon is. Növekszik a fenyegetettség, vérszemet kapnak a gyilkosok stb. Minden egyes izraeli fokozott veszélynek lesz kitéve. Beáldozza Izrael a nimbuszát is, hogy nem tárgyal terroristákkal.



Holnapig még történhet meglepetés, akár egy kommandós akció, akár egy vétó, ennek valószínűsége majdnem nulla.

Egyetlen ok, amiért ezt a döntést meghozta Izrael, ez a morál és a hit. Hogy egyetlen embert sem hagynak sorsára. Ha lett volna bármi esély a terroristákkal szemben, megragadták volna. Nem volt. A hamas sosem engedte még a Vörös Keresztnek sem, hogy megbizonyosodhasson Shalit életéről, fogvatatrtásának körülményeiről. a hamas a legkíméletlenebb terrorszervezet a világon 5 évet még soha nem élt meg a fogságukban egyetlen izraeli sem.
Felmerült Ron Arad pilóta esetleges életben maradásának híre is, de erről nincsenek bíztató dokumentumok. A hamasz ezer százalékosan IZRAEL elpusztítására és elfoglalására alakult radikális iszlám gyilkosok szervezete, akiknél az élet nem érték, sem a sajátjuké, sem a gyerekeiké, az ellenfélé pláne nem.

Napokig gondolkodtam, hogy megértsem ezt a döntést, amit 5 év után hoztak Izraelben, egy sokkal nagyobb árért, mint amiért korábban meg lehetett volna oldani ugyanígy ezt a helyzetet.

Izrael leült önmagával, kizárta ellenségeit, szövetségeseit, rokonszenvezőit, szakértőit, mindenkit, és az összes érvet ami az alku ellen szól egyetlen érvvel szembesítette: mit tennél, ha a te gyerekedről lenne szó..



Egyetlen országban nem nyerne ez az érv a többségi érdekkel szemben a világon. Izrael a család érdekét elfogadta sajátjaként.

A saját gyerek szerinti döntést hozta meg, és ezzel, ahogy olvasom a felmérések szerint a lakosság 70 százaléka egyetért. Mindenki, aki helyesli ezt a döntést önfeláldozást vállalt, fokozott veszélyt vállalt, harcokat és vérontást vállalt, potenciális túszejtést vállalt. A szemüveges tizedesért.





Éppen most október 15-én 1944-ben történt egy túszejtés Budapesten. Horthy fiát egy szőnyegbe csavarva megzsarolták a kormányzót, aki délelőtt még ki akart ugrani a vesztes háborúból. Horthy nem sokat vacillált: a saját fiáért beáldozta az országot, átadta a terepet a nyilasoknak, majd a felelősség elől az örökzöld Estorilba emigrált.






Akkor egy kormányzó beáldozta az országát a saját gyerekéért. Itt most egy ország beáldozza magát egy gyerekért.

1000 arabot kicserélni egy zsidóra, láttunk már ilyet: a 67-es háború végén megtörtént a fogolycsere. Akkor katonákról volt szó, hadifoglyokról mindkét oldalon. Az arány szembeszökő volt akkor is, morális kérdés nem merült fel, mondhatjuk tiszta üzlet.



Most egy teljesen más üzlet köttetett: már amennyiben lehet úgy üzletet kötni úgy, hogy a gyereked torkán a kés.

Ezúttal egy harcban nem álló katona, akit az őrhelyéről raboltak el, áll a mérleg egyik oldalán. A másikon 1027 elitélt terrorista áll, akik civilek elleni bombamerényletek és más kegyetlenkedések miatt ültek börtönökben.





Holnap, ha igaz hazahozzák a szemüveges izraeli-francia kettős állampolgár tizedest, remélhetőleg nem koporsóban, mint nemrég Regevet és Goldwassert, hogy 5 év hamasz-rabság után ha lehet még, élhessen emberként.










Utána meglátjuk mi lesz, de az egy életet és ezzel a világot megmentették, ahogy a zsidók mondják. Megtették, amit ma meg lehetett tenni. Holnap meg folytatják a harcot a fennmaradásért, a mai tudatosan megkötött „rossz üzlet” miatti borzalmas hátrányban, tiszta lelkiismerettel, az ellenségnél fejenként 1027-szer erősebb lélekkel.