Még pár kép a nehéz időkből

.





A ház, amit sosem hagytak el, mert hátha megjön a fiunk...



János. Magyarországnak nem kellett...




Vöröskeresztes értesítés János utolsó állomásáról Mauthausenről.
A died helyett stayed van belehamísítva írógéppel anyám által, hogy a mami ne tudja meg az igazságot...

És egy levél a munkatáborból:

"1944 VII.16.Drága jó szüleim és Évikém! Örülök, hogy ilyen jól megoldódott a lakáskérdés. Megnyugodtam az Évi miatt is! Gyárimunkásnő. Remélem közbe semmilyen komplikáció nem jött. Reménykedek, hogy mielőbb látni fogjuk egymást. Hiszen ezért élek és ezért akarok élni. Csak lennénk megint együtt Apukám Anyukám és Évikém. Lenne nemsokára egy kis főuri…….. anyának meg csak az lenne a dolga, hogy réteseket csináljon. Látjátok nem kell miattam nyugtalankodnotok Csak magatokra vigyázzatok drága jó szüleim és Kis hugom. Kaptam tőletek három drb levelet. Írjátok, hogy nem kaptok bakancsot.Most óriási szükségem van rá. Teljesen tönkrement a régi úgy hogy egy hónapig sem tart. Itt meg nem kapok, mert már most sok a mezitlábas. Kell harisnyák, cérna, spárga, borotvaecset, gatya, ing. Minderre nagy szükségem van és ha lehet rögtön küldjétek. Különösen a bakancsra van nagy szükségem és egy meleg kesztyűre. Itt ugyanis szükség van rá. Ha nem is új de küldjétek. Mert nem akarok mezitláb lenni. Mástól meg nem várhatom. A csomagot vagy Bakancs vagy felszerelés felirattal küldjétek. Ha van bőr(?) és sarok nagyon kellene. Többen kaptak csomagot már ide. Tudom nehéz megszerezni a kért dolgokat, de legyetek rajta hogy mielőbb megkapjam. Ha lehet még bakancs zsirt és fűzőt is tegyetek be a csomagba. Mégegyszer írom ne nyugtalankodjatok miattam, hiszen úgyis látni akarjuk még egymást, és ha valamit mindkettő nagyon akarja, akkor beteljesül. Márpedig mi nagyon akarjuk ugye Apukám Anyukám és Évikém. Olgáékat üdv. Csókolom sajnos nincs hely részűkre írni.. Tartsunk ki anyukám, hiszen mielőbb otthon vagyunk. Minden gondolatom a tiétek. Évikém légy jó anyuhoz Legyetek mindenben együtt és ne idegeskedjetek, hiszen remélem mielőbb minden jóra fordul. Százszor csókol a ti rossz fiatok és bátyád Jani."
(Éva az édesanyám, a lakáskérdés úgy oldódott meg, hogy a lakásukból kitették őket és egy rokonukhoz költöztek be egy rövidebb időre, utána bujkálás, a bakancs sohasem érkezett meg...)

........"Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva,úgy irom itt a homályban a verset, mint ahogy élek,vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron;zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a Lagerőrei s posta se jön, köd száll le csupán barakunkra......"